7.évfolyam
1.óra
Könyvtártípusok és könyvtári szolgáltatások
1) Könyvtári szolgáltatások:
a) kölcsönzés: a könyvtári dokumentumok átadása az olvasó részére otthoni használatra, meghatározott időre, meghatározott feltételekkel
feltétele: beiratkozás, kölcsönzési határidő betartása
- iskolai könyvtárunkban a kölcsönzési határidő (amíg az olvasó a kikölcsönzött dokumentumot használhatja) 1 hónap, egyes, évfolyamonként meghatározott tankönyvek esetén tanév vége (max.jún.15.)
§ hosszabbítás: a már kikölcsönzött könyv kölcsönzési idejének lejárta után az olvasó további egy hónapig használhatja a dokumentumot
§ előjegyzés: ha a keresett könyvet már kikölcsönözték, a visszaérkezése után értesítjük az azt igénylő olvasót a kölcsönzési lehetőségről
§ könyvtárközi kölcsönzés: más könyvtárak állományából ideiglenesen átkérünk az olvasók számára szükséges dokumentumokat
b) helyben használat: a könyvtári állomány egy része (pl.: kézikönyvek, folyóiratok, régi könyvek gyűjteménye, kéziratos anyagok stb. ) csak a könyvtár területén belül használhatóak, nem kölcsönözzük őket
c) tájékoztatás: a könyvtárban, a dokumentumokban, a könyvtári szolgáltatások rendszerében való eligazodás segítése
d) számítógép, internethasználat
e) másolatszolgáltatás, nyomtatás, scennelés
f) rendezvények (pl.: könyvtári órák, vetélkedő,szakkör, író-olvasó találkozó stb.)
2) Könyvtártípusok
A könyvtárakat a gyűjtőkörük (milyen témájú dokumentumokat szereznek be) és nyilvánosságuk (bárki számára vagy csak egy meghatározott olvasói csoport számára nyújtanak szolgáltatásokat) szerint is csoportosíthatjuk.
A könyvtártípusok:
a) iskolai könyvtár (lásd 5.évf. 1.óra)
b) közkönyvtárak: egy település lakóinak művelődését általános gyűjtőkörével szolgáló könyvtártípus, minden ismeretkörhöz gyűjtenek különböző típusú dokumentumokat
Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár (rövidítve: FSZEK). Központi Könyvtár (VIII.ker. Szabó Ervin tér 1.) és a kerületi tagkönyvtárak együtt látják el budapest lakosságát.
Szolgáltatásairól a honlapjuk ad tájékoztatást (web: www.fszek.hu)
c) szakkönyvtárak: egy-egy szakterület dokumentumait gyűjti és nyújt belőlük szakmai tájékozatást, készítenek szakmai információs kiadványokat. Lehetnek országos ellátást nyújtóak vagy csak egy intézmény munkatársait szolgáló könyvtárak.
d) felsőoktatási könyvtárak: az egyetemen v. főiskolán oktatott szakokhoz kapcsolódó szakterület dokumentumait gyűjtő könyvtártípus. Elsősorban az intézményben dolgozók, tanulók számára biztosítja szolgáltatásait.
e) nemzeti könyvtár
A könyvtártípusok hozzáférés szerint:
- nyilvános könyvtár: minden Magyarországon élő ember által igénybe vehető könyvtár (pl.: közkönyvtár)
- korlátozottan nyilvános könyvtár: a könyvtárhasználók meghatározott csoportja veheti igénybe szolgáltatásait. (pl.: iskolai könyvtár)
- zárt könyvtár: csak meghatározott , engedéllyel rendelkező, szűk olvasói kör számára hozzáférhető könyvtár ( pl. : muzeális állományú könyvtárak)
Web: http://mek.oszk.hu/html/opac.htm - a magyarországi könyvtárak online elérhetősége, könyvtártípusok szerinti csoportosításban
2. óra
Az Országos Széchényi Könyvtár
A nemzeti könyvtár : az ország központi könyvtára. Gyűjti a Magyarországon megjelenő dokumentumokat és a külföldön megjelent, magyar vonatkozású dokumentumokat. Célja ezek megőrzése, ezért gyűjteménye csak helyben használható.
Web: www.oszk.hu
Története:
- alapítás: 1802
- alapító: Széchényi Ferenc (Sz. István édesapja)
- célja: a magyar nemzeti kulturkincs összegyűjtése és megőrzése
- helyszínei: Nagycenk, Pest- Pálos kolostor, Nemzeti Múzeum és 1985-től Budavári Palota
- gyűjteményei:
1) Kézirattár: pl.: Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Corvinák
2) Régi nyomtatványok tára:
- 1473: első Magyarországon nyomtatott (latin nyelvű) könyv – Hess András, Cronica Hungarorum
- 1541: első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv – Sylvester János, Újszövetség
3) Zeneműtár: kéziratos és nyomtatott kották, hangzó anyagok
4) Színháztörténeti tár
5) Térképtár
6) Plakátok, kisnyomtatványok
7) Kortörténeti gyűjtemény
8) Könyvek és időszaki kiadványok:
- 70 km hosszú polcsor, 7,5 millió egység, ebből 2,5 millió könyv
- mikrofilm olvasó
- csak fotomásolat
3.óra
Kézikönyvek típusai
1) A kézikönyvtár jellemzői
· tájékoztató eszközök
· tömör, tudományos feldolgozások egy v. több tudományágról
· segítségükkel könnyen, gyorsan találhatunk adatokat, tényeket, fogalmakat, információkat ill. áttekintést kaphatunk egy-egy tudomány v. ismeretterületről
· piros színcsík, nem kölcsönözhető dok.
· rendezési elv: szakrend (ETO)
2) .Kézi- és segédkönyvek
· lexikon, enciklopédia, szótár: általános és szak, egy v. többkötetes
pl.: Ki kicsoda - életrajzi lexikon
· atlasz: térképlapok segítségével nyújtanak földrajzi, geológiai, történelmi, nyelvészeti ismereteket
- segédeszközei: névmutatók
- pl.: Gazdasági világatlasz, SH-atlasz sorozat, The Times atlasz sorozat
· adattár:
- egy témakör, tudományág, szakterület tényeit, adatait gyűjti össze
- az adatok jól szerkesztettek, gyorsan visszakereshetőek, táblázatokkal, grafikonokkal illusztráltak
- általában csak a számszerű tényekkel ismertet meg (nem magyarázza, értelmezi)
pl.: Statisztikai évkönyvek, zsebkönyvek az adott tárgyévre vonatkozó társ.-gazd. élet tömegesen előforduló jelenségeit, folyamatait írják le táblázatokkal, grafikonokkal
típusai: tematikus - általános, szakágazati stb.
földrajzi határai alapján - nemzetközi, nemzeti
cím- és névtárak
telefonkönyvek
menetrend
· kronológia: időrendben közli a történelmi eseményeket
típusai: magyar, világtörténelmi
segédeszközei: névmutató, tartalomjegyzék
· monográfia: egy témát tudományos igénnyel, alapossággal elemző, bemutató, nagy terjedelmű összefoglaló mű
segédeszközei: tartalomjegyzék, név- és tárgymutató
pl.: Magyar irodalomtörténet
· chrestomatia: történelmi (prózai) szöveggyűjtemény
· évkönyv: egy téma, egy intézmény adott tárgyévi eseményeit, ismereteit rögzítő mű
4.óra
Bibliográfiák
1) Bibliográfia: dokumentumok meghatározott csoportjáról meghatározott rendben összeállított jegyzék. Tartalmazza a dokumentumok azonosító adatait.
jelentősége a tájékozódásban:
- áttekintést ad (az egy ismeretkörben) megjelent dokumentumokról
- egy téma irodalmának megismerésének alapvető eszköze
2) Csoportosítása:
a) formailag:
- önálló bibliográfia: könyv vagy időszaki kiadvány formájában megjelenő kiadvány
- rejtett bibliográfia: más kiadvány részeként jelenik meg
pl.: könyv fejezeteinek végén, folyóiratcikk végén, lexikon szócikkeinek végén
b) témája alapján:
- általános bibliográfia: minden ismeretkörre kiterjedő
- szakbibliográfia: egy szakterület / tudományterület irodalmát gyűjti össze
- biobibliográfia / életrajzi bibliográfia: egy neves személyiség életével kapcsolatos dokumentumok azonosító adatait tartalmazza
3) Szerkesztése:
§ dokumentumok azonosító adatai:
- szerző: cím. kiadás helye: kiadó neve, kiadás éve. oldalszám
- hálózati dokumentum: URL
§ a dokumentumok adatait meghatározott rendben tartalmazza, ez lehet:
- szerzői betűrend
- időrend
- dokumentumtípusok szerint
- fordított időrend stb.
Hozzászólások