A Népmese napja idén is nagyon jól sikerült, a hagyományainkhoz méltón sokakat megmozgatott a rendezvény.
Ti, diákok aktívan és lelkesen álltatok hozzá a feladathoz, és idén már Tanáraitok közül is többen bekapcsolódtak a mesemondásba!
Ennek köszönhetően
közel harminc mesehangzott el,
így 487 diákunk kapott egymástól-tőlünk népmesét a tarisznyájába.
Hogy milyen mesék szóltak?
Egy kis ízelítő a gazdag választékból:
Alsóban Benedek Elek és Illyés Gyula gyűjtései,
matek órán Mese a törtekről,
földrajz órán A rászedett sakál című afrikai népmese,
németen Grimm mesék,
angolon a Twelve dancing princess.
A tanáriban Berecz András meséi szórakoztatták az arra járókat.
Minden jó, ha a vége jó: Viki néni hamuban sült pogácsáját, amit köszönetképpen osztott ki a mesélők között mindenki dicsérte!
A könyvtárosok már keresik a legjobb hamuba sült pogácsa - receptet, hogy elkészíthessék a jutalmat azoknak, akik vállalkoztak arra, hogy meséljenek a kicsiknek. 
Szabadságunk van abban, hogy a mese szövetébe rejtező örökségünkből és táplálékunkból mennyit és mit látunk meg. Ha felülünk a népmese táltos lovára, megmutatja, mit kell tennie a szerencséjét keresőnek, az elüldözöttnek és annak, aki valaminek híján van. A mesehősök figyelő szemmel és nyitott szívvel haladnak útjukon, akárcsak a rácsodálkozó és útját kereső gyermek. Ha így hallgatjuk a mesét, saját csodatevő segítőinket találjuk meg benne. A legapróbb mesehallgatók, a kamaszok, a szülők és nagyszülők számára mindennapi táplálék a mese, ugyanakkor pótolhatatlan és utánozhatatlan élményt adó utazás."
Kedves Diákok, Tanárok, Könyvtárhasználók és Ezt Még Csak Tervezők!
A Szent-Györgyi hét
Hozzászólások