A blogról

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium Könyvtárának blogja.

Válaszd meg a házi feladatod!

Könyvtárunk katalógusa

Fotóalbum

Hozzászólások

  • SZGyAKönyvtár: @Mezei Blanka: Kedves Blanka! Kérem, az konyvtar@szgya.hu címre írja meg, milyen könyvről van szó ... (2021.02.12. 09:25) Szavalóverseny a könyvtárban
  • Mezei Blanka: Érdeklődnék, hogy ha esetleg véletlen nálam maradt volna egy, a kétezres évek elején kölcsönzött k... (2021.02.12. 09:12) Szavalóverseny a könyvtárban
  • Penzkeresesaneten12: Internetes pénzkeresés - Weboldal építés / Cikk írás / YouTube, Instagram Marketing/Fordítás [Nem ... (2016.08.31. 19:54) Újra iskola!
  • Michelle Debreczeni: a megoldása ennek a totonak mi lenne? (2015.11.29. 10:38) Olvass velünk totó
  • h_zs: Gratulálunk innen a Veres Pálné Gimnáziumból. Különdíjasainkat szívesen látjuk egy napra a mi köny... (2013.05.06. 08:44) Megvannak a nyerteseink :)
  • Utolsó 20

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Szent-Györgyi Tudományos Kör XIII. előadás NANOFÚZIÓ - jelen / jövő / energia

2024.10.08. 23:26 SZGyAKönyvtár

Nanofúzió  – jelen – jövő – energia címmel hirdettük meg a Szent-Györgyi Tudományos kör évadnyitó előadását 2024.október 7-ére az iskola Dísztermébe. A harmadik évét indító előadássorozat 13. előaszgya_tudomanyos_kor13_plakat_page-0001.jpgdásán Dr. Biró Tamás Sándor fizikust, az MTA doktorát, kutatóprofesszort, címzetes egyetemi tanárt köszönthettük, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézet, Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Nemzeti Kutatólaboratórium munkatársát.

Az előadás bevezetésében a „Miért a fúziós energia?”  - kérdést járta körbe a professzor úr, értelmezve közben az energia és az entrópia között fennálló kapcsolat különböző aspektusait (rend/keveredés, entrópia és információ, entrópia és szennyeződés), valamint kitért arra, a kutatók szerint 60-80 éves időtávban juthatunk el a fúziós energiatermelés különböző fokozataiig (kutatási szint, gazdasági energiatermelés).

Az előadás során a diákok számára áttekintést adott az energiatermelés „történetéről”, a természetből eddig felhasznált energiaforrásokról (fa, szén, olaj, Nap energiája, Föld – radioaktavitás, hőforrások, gravitáció – dagály erőművek, víztározók). Fajlagos adatokkal tette szemléletessé, hogy az egyes energiaforrásokból milyen arányban eredményes az energia kinyerése (20 t szén ≈ 1 kg urán ≈ 0,7 g fúziós üzemanyag). A konklúzió: az a jó energiaforrás, amely magas energiakinyerése a felhasznált forrás tömegarányában. A jelen alternatívái közül a napenergia kérdésére részletesebben kitért, magyarországi adatsorokkal támasztva alá ennek hasznosításának szükségességére és lehetőségeire (pl. százhalombatta naperőmű) és akadályaira.  Ennek a jó energiaforrásnak a nukleáris energia megfelel – számokkal, grafikonokkal bizonyította, hogy a magyar áramtermelésben már a 2010-es évektől a fosszilis energiatermelés helyett a nukleáris energiatermelés vette át a vezető szerepet.

A jövő energiaforrásának egyértelműen az atommag fúziót tartja fizikusként. Áttekintést kaptunk az ITER (Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor = első kísérleti fúziós erőmű) fejlesztésének technológiai alapjairól és a megvalósítás jelenlegi állásáról.  Ez a fúziós energiatermelés „fősodra”, de vannak fúziós alternatívák, amely egyik iránya a professzor úr által képviselt nanoplazmonikus magfúziós irány, amelyet a NAPLIFE projekt is képvisel. Amíg a plazma fúziós reaktor a nukleáris fegyverekben alkalmazott trícium ciklusos technológián alapul, addig a projekt  a nanotechnológia, a lézeres kvantumoptika, a plazmonika metszetét kutatja. Arra tesznek kísérletet, hogy elkerüljék az extrém sűrűség és hőmérséklet használatát, neutronképződést (amelyek veszélyessége is nagyobb). A projekt célja a nanofúzió megvalósítása azaz az atommag fúziót nanotechnológia és lézer alkalmazásával való elérése. Ehhez kutatják a nanotechnológiai eljárásokat, a plazmonikus fúzió folyamatát.mta_alumni_program.png
Az előadás végén azt is megtudhattuk, hogy a komoly kutatási terület mellett nanofúziós játékot – stratégiai kártyajátékot is kifejlesztettek egyetemisták számára, valamint azt is, hogy nyaranta van lehetőség középiskolások számára.

A program az MTA Alumni program támogatásával valósult meg.

img_20241007_130822.jpg img_20241007_133505.jpg img_20241007_131322.jpg

Szólj hozzá!

SZGYA Tudomány Kör - folytatódik!

2024.09.12. 09:27 SZGyAKönyvtár

Kedves Diákok!

A 2024/2025-ös tanév SZGYA Tudományos Kör programjának megtervezéséhez várjuk a véleményeteket!

Hogy tetszettek a korábbi előadások? Milyen témák érdekelnének, mely területek kutatóit hívjuk meg?

Most beleszólhatsz! 
Kérjük töltsétek ki a rövid kérdőívünket, hogy megismerjük a véleményeteket!

A válaszokat 2024.szeptember 30-ig várjuk!

311663145_10159717054573301_7057543219123200100_n.jpg

Szólj hozzá!

SZGYA Tudományos Kör XII.előadása

2024.05.15. 14:47 SZGyAKönyvtár

                         Ki szeret a legjobban?       mta_alumni_program.png

 

szgya_tudomanyos_kor12_plakat_page-0001_1.jpgEz a talányos címmel hirdettük meg a Szent-Györgyi Tudományos kör tanévzáró előadását, ahol Bihari Zoltán ökológus volt a vendégünk. Előadása az etológia és ökológia határterületébe, a viselkedésökológiába adott bevezetést a diákoknak.

Előadásának elején a biológia, az állatok, a természet iránt érdeklődők a pályaválasztáshoz kaptak iránymutatást, milyen területek (természetvédelem, környezetvédelem, állatorvoslás, biológia kutatása), milyen életpályakilátások (pl. elhelyezkedés lehetőségei a kutatói, vállalati szférában) várják őket. Szóba kerültek olyan kevésbé ismert szakmák is, mint a természetvédelmi mérnök, környezetvédelmi mérnök, mérnökbiológus, mikrobiológus, orvosbiológus, ökológus.  Egy jó tanács mindenkinek szólt: Valamiben legyél profi, kiemelkedő! Azaz legyen egy téged érdeklő terület, amelyben elmélyedsz!

img_20240411_110451_1.jpg img_20240411_114158.jpg img_20240411_110905.jpg img_20240411_114149.jpg

A viselkedésökológia, az állatok viselkedésének vizsgálata a diákok számára kevésbé ismert tudományterület volt. Amíg a darwini evolúció közismert, addig a viselkedés evolúciójára vonatkozó ismeretek kevésbé kerültek még az ismeretterjesztés fókuszába. A természetes szelekció (egyedek szelekciója) mellett ma már vizsgálják a csoportszelekciót is, azaz mely élőlénycsoportok válnak sikeressé (és melyek nem) és milyen viselkedés segíti hozzá őket. Számos, az állatvilágból származó példával tette közérthetővé ezeket az előadó. A vizsgálatok alapján a csoportok között azok válnak sikeressé, amelyek jól együtt tudnak működni – ha a csapat sikeres, a benne élő egyedek is sikeresek lesznek. A sikeres együttműködés feltételeként az altruizmust, az önzetlenséget tudták meghatározni. Azaz egy csoporton belül két szerepet figyeltek meg: a kezdeményező, önzetlen és a partner (az önzetlenséget elfogadó) szerepét. E kettő lehetséges kapcsolatrendszere határozza meg a csoport eredményességét. Ha mindkét fél nyer a tevékenységgel – azaz kölcsönös, az sikerre vezeti a csoportot, ha az önző egyedek többségben vannak a csoportban, az a sikert gátolja, míg az együttműködésre képtelen csoportok nem maradnak fenn az állatvilágban. Mindezt számos példával tette közérhetővé Bihari Zoltán. És miben mérjük a sikert az élővilágban? A felnevelt utódok száma a mérték, ha ez 1-nél több, akkor a populáció növekszik, ha kisebb, akkor csökken. Azaz minden viselkedés arra szolgál, hogy az utódok számát, másképp megfogalmazva, a gén gyakoriságát biztosítsa, maximalizálja, a következő generációkban az adott gén arányát biztosítsa.

Szólj hozzá!

SZGYA Tudományos Kör XI.előadása

2024.05.13. 20:41 SZGyAKönyvtár

Kutatás a tumorok sugár- és immunterápiájának fejlesztése érdekébenmta_alumni_program.png

 

szgya_tudomanyos_kor11_plakat_page-0001.jpgEgy nagyon tartalmas, informatív előadáson vehettek részt diákjaink az SZGYA TK 11. alkalmán, 2024.március 11-én délutánján. A témája: a rákbetegségek kutatása, gyógyítási lehetősége - is izgalmas és mindenki érdeklődésére számot tartó volt. Meghívott előadónk Kocsis Zsuzsa az Országos Onkológiai Intézet sugárbiológusa  előadásának címéül a „Kutatás a tumorok sugár- és immunterápiájának fejlesztése érdekében” adta.
Nagyon logikusan felépített előadását a rákbetegség meghatározásával (szabályozatlan sejtszaporulat, az egyes génszakaszok meghibásodása miatt onkogének és szupreszorok jönnek létre) kezdte, hiszen ahhoz, hogy gyógyítani lehessen, ismerni kell a létrejöttének körülményeit, a tumorok kialakulásának mechanizmusát. Felvázolta, hogyan változnak meg a „megőrült sejt” tulajdonságai (elvesztik képességüket a szabályozómechanizmusokra való reagálásra, a növekedésgátlással szemben ellenállóvá válnak és kiiktatódik a programozott sejthalál), hogyan jelentkezik a sejtek éhezésének jelensége (ahogy szaporodnak, nem jutnak elég oxigénhez, „behívják” a vérereket azaz a sejtek ellátására vérerek képződnek bennük), majd az életben maradásuk érdekében terjedni, „utazni” kezdenek, azaz áttétek képződnek (olyan enzimeket termelnek, amelyek a környező szöveteket feloldják ill. átalakulnak annak érdekében, hogy terjedni tudjanak. Hallhattunk arról is, hogy az egyes tumortípusok jellemzően meghatározott szerveket támadnak meg.

Szólj hozzá!

SZGYA Tudományos Kör X.előadása

2024.05.08. 22:51 SZGyAKönyvtár

Tudatosan a világhálón

 

Az SZGYA Tudományos Kör X. előadójaként régi diákunkat üdvözölhettük. szgya_tudomanyos_kor10_plakat2_page-0001_2.jpgTörley Gábor az 1999-es végzős évfolyam Szent-Györgyi emlékérmese volt, azaz sokat tett az iskolaközösség alakításáért, a Diákönkormányzat tagja, majd elnökeként. 2024. február 29-én az ELTE Informatika kar adjunktusaként köszönthettük. Előadása a Tudatosan a világhálón címet viselte.

Egy rövid kisfilmmel vezette fel előadását, amellyel rádöbbentette a diákokat, hogy egy-egy ártatlannak tűnő „marketingtevékenység” milyen veszélyt jelenthet az adatainkra, mennyire nem gondoljuk végig, mi mindenre lehet felhasználni az általunk önként megadott személyes adatokat.

A digitális lábnyom fogalmát körbejárva mutatta meg, hogyan is fejthetőek vissza egy lábnyomból (amelyet saját magunk vagy mások megosztanak meg rólunk) a személyes információink sora. Kérdések felvetésével vonta be a hallgatóságot a közös gondolkodásba.  Egy 2011-es kutatás tapasztalatait is megosztotta a jelenlévőkkel, amely a FB és az adatvédelem kapcsolatára vonatkozott. Megtudhattuk, hogy már akkor (!) 250 GB személyes adat volt hozzáférhető a közösségi portálon és az adatvédelmi rendszer a felhasználóknak álcázott robotok alig 20%-át tudta kiszűrni.

A következő fogalom a személyes adat és a személyes  adatgyűjtés volt, amelyet tisztázott. Vagyis személyes adatgyűjtés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, az adatkezelés is csak a célnak megfelelő módon valósulhat meg.

A személyes adatainkról való tudatos gondolkodást hangsúlyozta, felhívta a figyelmet arra, hogy használjuk a rendelkezésre álló beállításokat a közösségi portálokon (pl. láthatóság), ezekkel az adatainkat is védhetjük. Emellett megismertette az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének a felhasználókat védő elemeit, a GDPR (általános adatvédelmi szabályozás) helyi jelentőségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy adataink kezelését hozzájárulásunk nélkül senki nem teheti, ezért fontos, hogy kapjunk/kérjünk erről megfelelő, egyértelmű, világos tájékoztatást azaz értsük meg, milyen céllal, mire használhatják a megadott adatokat. Hangsúlyozta a „mindent vagy semmit elv” problémáját, azaz adatvédelmi szempontból olyan szolgáltatásokra is kiterjeszthetik adataink megosztását, amelyre se igényünk, se szükségünk nincs. Ennek fő veszélye az eszközeinkről gyűjtött információk összekapcsolása lehet – így szokásainkról, tevékenységeinkről, de akár egészségügyi, vallási információk is kinyerhetőek. A viselkedés alapú reklámozás az internetes keresőkben, közösségi portálokon ma már elterjedt, de van mód ez utóbbiakban a kikapcsolására is – hangsúlyozta előadónk.

img_20240229_112547.jpg img_20240229_112613.jpg img_20240229_121406.jpg img_20240229_123124.jpg

Az előadás utolsó harmadában a jelszókezelés témakörébe kaptunk bevezetést. Milyen a jó jelszó? Megfelelő hossza, karakter-összeállítása fontos, de ma már a kétlépcsős azonosítás, a Google hitelesítő, az egyszer használatos jelszavak nagyobb biztonságot adhatnak – mutatott rá az előadónk.  A hackerek célpontjai a böngészőkben tárolt jelszavak, ezért jobb ha jelszószéfet használunk – tanácsolta.

Az előadás zárásaként, a legfontosabb útravalóként megfogalmazta: Személyes adataink védelme érdekében is gondolkodjunk egy lépéssel előre! És ha bajba kerültünk, tudjunk segítséget kérni!th.jpg

Az előadás az MTA Középiskolai Alumni Program támogatásával valósult meg.

Az előadás felvétele itt hallgatható meg.

th.jpg

Szólj hozzá!

Árral szemben - A Tisza és árterei élővilága

2024.03.18. 10:16 SZGyAKönyvtár

 

plakat_vegso_page2.jpgA fenti című vándorkiállítást a tiszaújvárosi Hamvas Béla Könyvtár munkatársai készítették és ajánlották fel az ország iskolái, könyvtárai részére. Iskolánk kapva kapott az alkalmon és "kikölcsönözte". Így 2024. februárjában került sor iskolánk Dísztermében a kiállítás felállítására.

Az alsó tagozatos diákok számára Tisza címmel témanapot szerveztünk 2024. február 9-én, amelyen valamennyi 3-4.évfolyamos tanulónk részt vett. Osztályonként látogatták meg a kiállítás. A kiállításvezetést kooperatív csoportmunkával egészítettük ki, mert a sokrétű anyag remek lehetőséget nyújtott erre. Ezt követően minden csoport forgószínpad szerűen kipróbálhatta az interaktív játékokat. Az alsósoknál a puzzle és a hulladék válogató volt a favorit. A felső tagozatos osztályok (5-7.évfolyam) számára 2X45 perces foglalkozásokat szerveztünk a természettudományos tantárgyak óráinak keretében, ahol vezetéssel megismerkedtek a kiállítással és kipróbálhatták a játékokat illetve egyes csoportok a digitális játékokkal is megpróbálkozhattak. Náluk ezek tetszési indexe volt a legmagasabb. 

A kollégák és az iskolavezetés egyöntetű véleménye az volt, hogy szerencsések vagyunk, hogy iskolánkban is helyet adhattunk a kiállításnak!

img_20240209_112415.jpg img_20240212_120500_1.jpg img_20240214_122332.jpg

Szólj hozzá!

SZGYA Tudományos Kör IX.előadás

2024.02.06. 21:26 SZGyAKönyvtár

 

SZORÍT A CIPŐ! MEDDIG NŐHET AZ EMBERISÉG LÁBNYOMA A FÖLDÖN?

img_20240110_105945.jpgA Szent-Györgyi Tudományos Kör 9. előadására az MTA Alumni program keretében került sor, előadónk Samu Ferenc ökológus volt.

Napjaink egyik legégetőbb ökológiai problémáját járta körül az előadás, azt, amely alapvetően meghatározza a közel és távolabbi jövőnket.
Az, hogy az emberiség feléli a természet által biztosított jövőjét - azaz az ökológiai lábnyoma 2023-ban már 1,75 Földnyi - számos emberben klímaszorongást vagy éppen hárítást vált ki.

Előadónk a probléma kezelésében a megismerés – felismerés – cselekvés hármasát hangsúlyozta.  Így az előadás első felében a téma alapfogalmait tisztázta: ökológiai lábnyom, biológiai kapacitás, biomassza, természeti tőke. Az ökológia lábnyom fogalma egy egyszerű farm működésén keresztül szemléltetve mindenkinek világossá vált, hogy a megújuló biológiai kapacitás és az emberiség igényei (mennyi van      mennyi kell) a Föld zárt rendszerében nem fokozhatóak a végtelenségig. A Föld természeti tőkéjével (a megújuló energiaforrásai, az „élettelen” vagyon, az ökoszisztéma szolgáltatásai) úgy kell gazdálkodnia, hogy legyen holnap, azaz a jövő számára biztosítsa a megújulás lehetőségét. Ezt a megújulási határt már az 1970-es években elértük, azóta fokozatosan többet és többet fogyasztunk mint amennyi biokapacitás megújítására a lehetőség adott. Ennek hatását már a klímaváltozásban is érezhetjük. Ha hitelt veszünk fel a természettől – hangsúlyozta az előadó - : túlhalászunk, a mezőgazdasági területeket egyre intenzívebb termelés alá vesszük, csökkentjük a természetes élővilágot, romboljuk a biodiverzitást, egyre negatívabb folyamatokat indítunk be.img_20240110_111721.jpg

A probléma felismerését kivetített számokkal, adatokkal érzékletesen szemléltette az előadó: a biomassza 3,6%-át képezik az állatok, amely csoportnak 0,01%-a az emberiség, mégis 2020-ban az emberi produktumok tömege elérte a földi biomassza teljes súlyát; csak műanyagból annyit termelt már az emberiség, amennyi az állatok súlya.
Megtudhattuk azt is, hogy az ökológiai lábnyom területileg és társadalmilag is egyenlőtlenségeket tükröz.  A fejlett(nek tekintett) országok ökológiai lábnyoma hatszorosan meghaladja a kevésbé fejlett országokét. Időben is erőteljesen változik, ahogy iparosodik – fejlődik egy ország, ökológiai lábnyoma is növekedésnek indul. Itt Kína példáját láthattuk a prezentáció térképein, 2015-höz képest 2019-re duplájára nőtt Kína lábnyoma. A társadalmi egyenlőtlenséget is szemléletes számok bizonyította: a világ leggazdagabb 1%-ának széndioxid kibocsátása megegyezik a legszegényebb 66% (azaz 5 milliárd ember) karbon lábnyomával.

Az előadás utolsó részében a Mi lehet a megoldás? Mit tehetünk mi? kérdésre kerestük a választ. Előadónk a cselekvés, a cselekvésre ösztönzés mellett tette le a voksát. Akár egyéni, akár közösségi tevékenységek, akár a politikai, akár a nemzetközi együttműködés fontos színterei a változásnak Segíthet, ha odafigyelünk: hogyan/honnan öltözködünk (naprakész divatra szükség van?), mivel táplálkozunk (növényi/állati eredetű táplálékok aránya), hogyan, mivel utazunk (tömegközlekedés vagy autó?), lehetőségünk szerint törekszünk alternatív energiaforrások használatára.

img_20240110_110323.jpg img_20240110_111035.jpg img_20240110_111316.jpg

Gondolatébresztő előadást hallhattunk, így számos kérdés merült fel a diákokban, amelyeket nem voltak restek feltenni.

Köszönet az előadónknak a türelmes válaszokért, és az MTA Alumni programnak az előadás megrendezésében nyújtott segítségéért.th.jpg

Szólj hozzá!

SZGYA Tudományos Kör VIII.előadás

2024.02.06. 21:25 SZGyAKönyvtár

Kedves Vendégeket köszönthettünk 2023.december 4-én a Szent-Györgyi Tudományos Körben. Egykori igazgatóhelyettesünk, Rátz Ferencnét és lányát, előadónkat, Dr. Rátz Tamarát a Kodolányi János Egyetem Turizmus tanszékének vezetőjét. Előadásának címe:

408308328_689079769999129_1249169676103397308_n.jpgSÁTORVERÉS VAGY TUDOMÁNY?
TURIZMUSKUTATÁS ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

Az előadásból megtudhattuk, hogy egy utazást imádó diákból hogyan lesz közgazdász, a közgazdászból turizmussal foglalkozó kutató.
Miért jó kutatónak, akár turizmust kutatónak lenni? Egyáltalán mikor is vált tudománnyá a turizmus, milyen ágai, irányzatai vannak, hogyan alakította át az utazási szokásokat a Covid, mit jelent a felelősségteljes turizmus fogalma.
A hallottak nemcsak a pályájukat a turizmus területén elképzelő diákoknak voltak hasznosak, hanem mindenkinek, aki utazási céllal útrakel. Mindemellett hasznos tippeket is kaptak az egyetemi élethez, mi mindent érdemes kihasználni, hogy világot lássanak és közben a választott szakmájukban is elmélyülhetnek.

408289931_689079836665789_4224674316552349294_n.jpg 914_n.jpg

Szólj hozzá!

SZGYA Tudományos Kör VII. előadás

2024.02.06. 18:32 SZGyAKönyvtár

FERENCVÁROS A VÁROSEGYESÍTÉS KORÁBAN

img_20231011_132220.jpgA 2023/2024-es tanév SZGYA Tudományos Körének nyitóelőadását Gönczi Ambrus helytörténész, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjet tartotta 2023.október 11-én.
Többszörösen rendhagyó előadás volt: a korábbi természettudományos előadások után egy történeti, helytörténet témát hallgathattak meg a diákok. A rendezvény illeszkedett a Budapest 150 programsorozat tematikájához, és a Szent-Györgyi vetélkedőnk egyik feladata is az előadásban elhangzottakra épült.

A diákok megismerkedhettek Ferencváros XIX.századi fejlődésével, ipari negyeddé alakulásával, az iskola közvetlen környezetének ki/átalakulásával, a környező utcák korai üzemeivel, a Dohánygyárral, a kerület déli részének gyáraival, a malmok világának kialakulásával. Aki figyelt, remekelhetett a témából a vetélkedőn!

 

img_20231011_130455.jpg img_20231011_132254_1.jpg



Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása