Tudatosan a világhálón
Az SZGYA Tudományos Kör X. előadójaként régi diákunkat üdvözölhettük. 
Törley Gábor az 1999-es végzős évfolyam Szent-Györgyi emlékérmese volt, azaz sokat tett az iskolaközösség alakításáért, a Diákönkormányzat tagja, majd elnökeként. 2024. február 29-én az ELTE Informatika kar adjunktusaként köszönthettük. Előadása a Tudatosan a világhálón címet viselte.
Egy rövid kisfilmmel vezette fel előadását, amellyel rádöbbentette a diákokat, hogy egy-egy ártatlannak tűnő „marketingtevékenység” milyen veszélyt jelenthet az adatainkra, mennyire nem gondoljuk végig, mi mindenre lehet felhasználni az általunk önként megadott személyes adatokat.
A digitális lábnyom fogalmát körbejárva mutatta meg, hogyan is fejthetőek vissza egy lábnyomból (amelyet saját magunk vagy mások megosztanak meg rólunk) a személyes információink sora. Kérdések felvetésével vonta be a hallgatóságot a közös gondolkodásba. Egy 2011-es kutatás tapasztalatait is megosztotta a jelenlévőkkel, amely a FB és az adatvédelem kapcsolatára vonatkozott. Megtudhattuk, hogy már akkor (!) 250 GB személyes adat volt hozzáférhető a közösségi portálon és az adatvédelmi rendszer a felhasználóknak álcázott robotok alig 20%-át tudta kiszűrni.
A következő fogalom a személyes adat és a személyes adatgyűjtés volt, amelyet tisztázott. Vagyis személyes adatgyűjtés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, az adatkezelés is csak a célnak megfelelő módon valósulhat meg.
A személyes adatainkról való tudatos gondolkodást hangsúlyozta, felhívta a figyelmet arra, hogy használjuk a rendelkezésre álló beállításokat a közösségi portálokon (pl. láthatóság), ezekkel az adatainkat is védhetjük. Emellett megismertette az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének a felhasználókat védő elemeit, a GDPR (általános adatvédelmi szabályozás) helyi jelentőségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy adataink kezelését hozzájárulásunk nélkül senki nem teheti, ezért fontos, hogy kapjunk/kérjünk erről megfelelő, egyértelmű, világos tájékoztatást azaz értsük meg, milyen céllal, mire használhatják a megadott adatokat. Hangsúlyozta a „mindent vagy semmit elv” problémáját, azaz adatvédelmi szempontból olyan szolgáltatásokra is kiterjeszthetik adataink megosztását, amelyre se igényünk, se szükségünk nincs. Ennek fő veszélye az eszközeinkről gyűjtött információk összekapcsolása lehet – így szokásainkról, tevékenységeinkről, de akár egészségügyi, vallási információk is kinyerhetőek. A viselkedés alapú reklámozás az internetes keresőkben, közösségi portálokon ma már elterjedt, de van mód ez utóbbiakban a kikapcsolására is – hangsúlyozta előadónk.
 |
 |
 |
 |
Az előadás utolsó harmadában a jelszókezelés témakörébe kaptunk bevezetést. Milyen a jó jelszó? Megfelelő hossza, karakter-összeállítása fontos, de ma már a kétlépcsős azonosítás, a Google hitelesítő, az egyszer használatos jelszavak nagyobb biztonságot adhatnak – mutatott rá az előadónk. A hackerek célpontjai a böngészőkben tárolt jelszavak, ezért jobb ha jelszószéfet használunk – tanácsolta.
Az előadás zárásaként, a legfontosabb útravalóként megfogalmazta: Személyes adataink védelme érdekében is gondolkodjunk egy lépéssel előre! És ha bajba kerültünk, tudjunk segítséget kérni!
Az előadás az MTA Középiskolai Alumni Program támogatásával valósult meg.
Az előadás felvétele itt hallgatható meg.
Hozzászólások