Az SZGYA könyvtárának blogja

Dr. Pokol Gergő egyetemi docens volt a Szent-Györgyi Tudományos kör előadója a kör tanévi záróelőadásán, 2023.április 20-án. Előadásában a magfúzió rejtelmeibe vezette be a fizika iránt érdeklődő diákokat, kollegákat.

Ez alkalommal az előadón kívül más vendégeink is voltak: a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tanító, egykori szent-györgyis kolleganőnket Surin Zsuzsát és diákjait is köszönthettük az érdeklődők között.
Korunk nagy kérdése, hogyan termeljünk egyre több villamos energiát? Bár törekszünk az energiatakarékosságra, de ezzel szemben egyre több elektronikus eszközt használunk, egyre nő az áramfogyasztásunk.  Elvárjuk, hogy rendelkezésre álljon az igényeinknek megfelelő mennyiségű üzemanyag, amely  legyen „tiszta” azaz használatával hosszú távon ne szennyezzük a környezetet, ne fokozzuk a klímaváltozást; legyen biztonságos azaz kerüljük el a katasztrófát okozó helyzeteket és legyen szabályozható, azaz akkor álljon rendelkezésre, amikor szükségünk van rá és mindenki számára legyen hozzáférhető.

Megfelelhet-e ennek a fúziós energiatermelés? Ezt a kérdést tette fel előadónk és járta körül az előadás első részében.
Elsőként a fúzión alapuló energiatermeléshez kapcsolódó alapfogalmakat vette sorra az előadó  maghasadás, magfúzió, plazma – amelyek meghatározzák a várható fúziós erőművek  energetikai paramétereit, a fejlesztések irányait. Megtudhattuk, melyik folyamathoz lehetséges könnyű, és melyikhez  nehéz atommaggal rendelkező anyagot felhasználni. A fizikai folyamatok (atommagok hasítása, egyesítése)  áttekintése során kiderült miért is kell kevesebb üzemanyag (deutérium, lítium)  egy fúziós működéshez és ebből következőleg milliószor kevesebb hulladék (hélium) is keletkezik egy ilyen folyamatban.

Ezek tisztázása után, a fúziós elven működő reaktorok működési módjáról, azok két típusairól a (Tokmak,  sztellarátor)  kaptunk fotókkal gazdagon illusztrált áttekintés. Bár ezen reaktorokban zajló folyamatok is rejthetnek veszélyeket, de láncreakció vagy radioktív anyag szivárgása mint a hagyományos atomerőművek legnagyobb problémái a fúziós működés során nem állnak fenn.

A fejlesztési irányokról is hallhattak a diákok: nemzetközi együttműködésben Franciaországba épül egy kísérleti erőmű, amely a 2020-as évek végén kezdheti meg a működését, illetve a távlati tervekben szerepel egy demonstrációs, már villamosenergiát termelő erőmű építése is a 2040-es, 2050-es évekre.

Az előadónk komoly felszereléssel érkezett, amellyel az előadást követően ködfénykisülést generált, így a bátrabb diákok „megtapogathatták” azaz mágnessel megmozgathatták a keletkezett plazmát is.
Nagy sikert aratott ez a lehetőség!
Pokol Gergő a téma iránti érdeklődőknek nyári programot is ajánlott, a középiskolások számára a Balaton parton, Keszthelyen szervezett nukleáris szaktábort.

Az előadás itt hallgatható meg.

Az előadás az MTA Alumni Program keretében valósult meg.