A Szent-Györgyi Tudományos Kör 15. előadására rendhagyó körülmények között került sor. Dr. Buzás Attila docenst, a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetőjét 2024.december 10-én, az iskola pályaorientációs napján láttuk vendégül.
Így az előadásának bevezető részében az érdeklődők hallhattak a BME Környezetgazdaságtan Tanszék képzéseiről: a környezetmérnök feladatairól, a műszaki menedzser, a környezetmenedzsment képzésekről – mit tanulnak a hallgatók, milyen lehetőségeik vannak végzésüket követően.
Az előadás második felében a klímaváltozás témájáról kaptunk egy logikusan felépített előadást.
Tudjuk, az ember gyenge és esendő lény, mégis meghódította a földet -50°C-tól +50°C-ig. Az alkalmazkodást a hüvelykujj és az értelem teszi lehetővé. Ezek segítségével való alkotást lehet az tanulni egyetemen is.
A klímaváltozás
Mindannyian rettegünk a klímaváltozástól. Valójában saját kétségbeesésünk miatt vagyunk állandó nyomás alatt, ezért nem tudunk gondolkodni. Magának az embernek meg se kottyan az az egy-két fok átlaghőmérséklet-emelkedés, hiszen hidegen melegen átsegíti magát, még az űrben is járt. Azonban a környezet nem viseli el a klímaváltozást. Állatok és növények nélkül viszont éhen hal az ember. Az éghajlatváltozás hatására nem tudunk ugyanúgy élni, mint előtte, romlik tehát az életminőség.
Miben nyilvánul ez meg?
A Föld eltérő mértékben melegszik föl. Az Egyenlítő vidéke állandóan sok hősugárzást kap, míg a sarkpontok felé csökken a fölmelegedés. A Föld ki akarja egyenlíteni a hőmérsékletét, ezért a hőáramlás következtében kialakulnak az áramlások. Meleget hozó tengeráramlás például az Egyenlítőtől északra tartó Golf-áramlat. Amikor eléri Nyugat-Európa vidékét, találkozik az északi hideg vízzel. A meleg víz átadja hőjét a hűvös víznek és a levegőnek. Ennél az energia-átadásnál intenzív párolgás megy végbe. Innen kapja Nagy-Britannia a sok csapadékot és a nyugati szelek közvetítésével egész Európa is. A növekvő átlaghőmérséklet viszont fölborítja ezt a rendszert. A tengeráramlások függnek a sótartalomtól is, az olvadó jégsapkákból viszont édesvíz kerül az óceánba. Megváltozik az áramlások hőmérséklete is.
Fontos tudni, hívta fel az előadók a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás nem egyenlő a globális felmelegedéssel! A globális éghajlatváltozás nem az átlaghőmérsékletben, hanem a szokatlan éghajlati elemek és extrém időjárási jelenségek gyakoriságában nyilvánul meg. Ilyenek például a szokatlan lehűlés, hőségriadó, aszály, hirtelen lezúduló csapadék, orkánok és áradások.
Az éghajlattól függő környezet változásait gazdasági változások követik.
Az IPCC egy globális éghajlatváltozást kutató szervezet. Hatéves ciklusokkal készít kimutatást a klímaváltozásról, és okairól. Ezen felül megjósolja adott lehetőségek mentén a várható változásokat, például a várható átlaghőmérséklet-emelkedést, vagy extrém időjárási jelenségek gyakoriságát. A globális felmelegedés egyik mozgatórugója a légkörbe került túlzott mennyiségű üvegházhatású gáz, például a szén-dioxid és a metán. Látszólag elhanyagolható CO2 van a légkörben, csak 0,04%, mégis már több °C-os emelkedést okozott a történelmi átlaghoz képest.
A lehetséges megoldások
- Elkerülés: CO2 kibocsátás csökkentése,
- Alkalmazkodás: innovatív megoldások, változtatások,
- Tudatosság növelése: a tanult, megfelelő ismeretekkel rendelkező emberek könnyebben megbirkóznak a problémákkal.
A klímaváltozás enyhítésére már különböző megállapodások köttettek. A karbonsemlegességet viszont csak apró, de általános változtatásokkal érhetjük el. Van még mit tennünk!
Az előadás az MTA Alumni Program támogatásával valósult meg.
A beszámolót készítette Kisszékely Gyula 8.a osztályos tanuló
Hozzászólások