MITŐL FÜGGÖK?
2025. november 25-én ismét Szent-Györgyi Tudományos Kör, és ismét megtelt a Díszterem. Dr. Bagdy György, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora, gyógyszerkutató volt a vendégünk. A téma, amit hozott, mindig aktuális: a függőségek és azok biológiai háttere. Az előadónak előzetesen elküldtük az összegyűjtött kérdéseinket, amelyeket beépített az előadásába.
Az előadás elején viszont Ő kérdezett: Mitől érezzük jól magunkat? Mi történhet ilyenkor az agyunkban? Tudunk-e örülni, ha nehéz élethelyzetben vagyunk? A válaszok segítségével vezette be, beszéltük meg a jó közérzet – jutalomközpont – kiegyensúlyozottság – függőség problémakörét, megvilágítva ebben a dopamin szerepét.
Az előadás során megtudhattuk, hogy a kábítószerek világa rendkívül összetett, és minden csoport más és más módon hat az emberi testre és pszichére.
Az élénkítőszerek: mint az amfetamin, a kokain, az ecstasy, de ide sorolható a nikotin és a koffein is, fokozzák a figyelmet és a koncentrációt, növelik a pulzust és a légzést, ugyanakkor gyakran okoznak paranoiát és pánikrohamokat, hosszabb távon pedig kimerítik a szervezetet.
A nyugtató hatású szerek: például az alkohol, az altatók és a szorongásoldók relaxációt váltanak ki, lassítják a mozgást, rontják a memóriát és a kognitív képességeket, túlzott használatuk pedig függőséghez és súlyos testi károsodáshoz vezethet.
A hallucinogének: mint az LSD vagy a phencyclidine, teljesen megváltoztatják az érzékelést és hallucinációkat okoznak, a kannabinoidok, például a marihuána és a hasis, ellazítanak, ugyanakkor kiélesítik az érzékelést és torzítják az időélményt.
Az opioidok: mint a morfin és a heroin, eufóriát, fájdalomcsillapítást és szedációt hoznak, de rendkívül gyorsan kialakul a függőség, és az elvonás életveszélyes lehet.
Külön kategóriába tartoznak az úgynevezett dizájner drogok, amelyek kémiailag módosított változatai a már ismert szereknek, és gyakran még nem szerepelnek a hivatalos tiltólistákon. Ezek különösen veszélyesek, mert hatásuk kiszámíthatatlan, és a felhasználók sokszor nem tudják, pontosan mit tartalmaznak. Az inhalánsok és oldószerek, mint a toluol, heptán, hexán vagy benzol, rövid távon eufóriát, elmosódott beszédet és hallucinációkat okoznak, de akut mérgezés során agresszív, impulzív viselkedést válthatnak ki, hosszú távon pedig súlyos szervi károsodáshoz vezethetnek, például máj és vesekárosodáshoz,és térbeli tájékozódási zavarokhoz.
A gyógyszerek nem rendeltetésszerű használata szintén komoly veszélyeket okozhat. Ide tartoznak a fájdalomcsillapítók, nyugtatók, altatók, stimulánsok, antihisztaminok, muszkarin antagonisták, antiparkinson szerek, triciklusos antidepresszánsok, féregűzők és hormonok, például az anabolikus szteroidok. Bár ezek orvosi kezelésben hasznosak, visszaélésszerű használatuk komoly függőséget és egészségkárosodást okozhat.
A függőség több szinten jelentkezhet: erős vágy vagy késztetés alakul ki a szer használatára, a szerhasználat feletti kontroll megszűnik, és a káros következmények ellenére is folytatódik a fogyasztás. A drog előnyt élvez más tevékenységekkel szemben, elvonási tünetek jelennek meg a szer adagjának csökkentésekor, és egyértelműen kialakul a hozzászokás, vagyis a tolerancia. Az alkoholizmus példája jól mutatja, hogyan lép fel egyszerre fizikai és pszichés függőség. A fizikai tünetek közé tartozik a kézremegés, a fejfájás, a gyomor és bélpanaszok, az izzadás, a magasabb szívfrekvencia, a vérnyomás emelkedés és a görcsök, de a pszichés függőség sóvárgást, szorongást, hangulati instabilitást, dührohamokat, agressziót, téveszméket és hallucinációkat okoz. A kétféle tünet együttese vezethet a delirium tremenshez, ami 1-2 nap alatt kialakulhat, és az esetek 3–5 százalékában halálos kimenetelű is lehet. A függőség hátterében az agyi jutalmazó rendszer működése áll. A mesolimbikus dopaminpálya, amit gyakran az örömközpontként emlegetnek, közvetíti a jutalomérzetet. Dopamin szabadul fel, amikor valaki természetes örömöt él át, például sikerélményt, de ugyanígy aktiválódik drogok hatására is. Ez magyarázza, miért válik a szerhasználat olyan gyorsan függőséget okozóvá az agy újra és újra keresi ugyanazt az intenzív jutalomérzést, még akkor is, ha az hosszú távon súlyosan károsítja az egészséget és az életminőséget.
 |
 |
Mindezeket – a függőségek típusa szerint - megdöbbentő nemzetközi és hazai adatokkal is illusztrálta az előadó. Figyelemfelhívásként azt is megosztotta velünk, hogy a függőségek “rövid” távú hatásán kívül milyen további, hosszútávú, az életet, életminőséget meghatározó következményei vannak, lehetnek.
Baranyi Maja 9.e
Köszönjük az MTA Alumni program támogatását!
Hozzászólások