VULKÁNOK, VULKÁNKATASZTRÓFÁK
2025. március 12-én az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetője, Dr. Karátson Dávid egyetemi tanár tartott iskolánkban előadást a Szent-Györgyi Tudományos Kör keretein belül, a vulkánok témájában.
 |
 |
Előadásának kezdetén tisztázta a vulkanológus fogalmát, mely azt a természettudóst jelenti, aki a kőzetekkel és/vagy a kőzetből kialakult formákkal és ahol természeti adottságok következtében lehet, magával a vulkánkitörésekkel foglalkozik. Hozzátette, ő úgy gondolja, ezt a szakmát nem lehet csak tanulni, ezt „érezni is kell” ahhoz, hogy valakiből sikeres, elismert vulkanológus válhasson.
A diákok a következő kérdésekre kaptak választ az előadás során: Hol vannak vulkánok? Miért veszélyesek? Miért jönnek létre? És mikortól mondhatóak katasztrofálisnak a vulkánkitörések?
Egy egyszerű példát is hozott a vulkánkitörések magyarázatára, amely nem más, mint a vízforralás. Úgy magyarázta a kitöréseket, mint amikor a víz hirtelen elkezd forrni és ennek következtében bugyborékolni is.
Ezt követően a tűzhányók előfordulásáról beszélt, amelyek helye, - mint azt már a tanulók földrajz óráikon megtanulták -, legtöbbször a tektonikus lemezek (kőzetlemezek) határa. A lemezek találkozásainál különböző formák és jelenségek figyelhetőek meg, például szigetívek, mélytengeri árkok. Illetve a kőzetlemezeken belül az úgy nevezett „forró pontok”. Ezek azok a tényezők, amelyek előidézik és segítik is a vulkánok kialakulását.
Mesélt arról is, hogyan képződhet a magma: nyomáscsökkenéssel - például a hasadékvölgyekben; a „forró pontoknál” hőtöbblettel; vagy éppen valamilyen folyadék bekerülésével is. Példákat is hozott a diákoknak alábukási (szubdukciós) övezetekben és a „forró pontok” mentén képződött vulkánokra: az előbbire a Fuji, és a Fülöp-szigetek vulkánjai, az utóbbihoz pedig a Hawaii-szigeteket említette meg.
Röviden elmagyarázta a vulkánok működését is. Az első kérdés az volt, hogy miért robbannak a vulkánok? Az előadáson résztvevők egy nagyon egyszerű magyarázatot kaptak: azért, mert gáz van bennük. Egy, a diákok számára leegyszerűsített példával: a tűzhányó „szellent” egyet, ha megtelik gázzal, pont úgy, mint ahogy azt az állatok, vagy éppen maga az ember is teszi. Elmagyarázta továbbá azt is, hogy az úgy nevezett lávaömlések nem jelentenek nagy veszélyt, ugyanis elég lassan, mindössze kb. 10 km/h sebességgel haladnak, éppen ezért lávaömlés esetén csupán annyi a teendő, hogy felmegyünk egy magasabb dombra vagy egyszerűen csak kikerüljük a forró anyagot. Lávaömlések egyébként csak akkor keletkeznek, ha a kitörésnél nincs elég gáz a tűzhányóban, tehát nem robban. Ez azonban nem mondható el a robbanásos kitörésekről, melyek igenis veszélyesek, ugyanis az izzó törmelékek „kirobbannak” a vulkán kürtőjéből és szétrepülnek. És ha ez még nem lenne elég, félelmetes, forró, szinte már izzó, fekete gázfelhő is társulhat a kitöréshez, amelyet a szél több 100, akár több 1000 km-re is elvihet és ez komoly égési sérüléseket is okozhat.
Ezt követően a múltban történt katasztrofális hatásokkal járó kitörésekkel ismerkedhetett meg a hallgatóság. Az első három bemutatott példa a piroklaszt ár típusú (a kitörést követő forró gáz és hamuáradat), más néven a „forró halálok” körébe tartozott. Az első, a mindenki által ismert híres Vezúv kitörése Itáliában, Pompei városa mellett, Kr. u. 79-ben. Megtudhattuk, hogy ennél a kitörésnél hatalmas gázáramlások lehettek, valamint azt, hogy az emberek halálát a hirtelen közeledő, több 1000 fokos gázok okozhatták. Ezt a fajta halált a tudomány hősokknak nevezi. További példák az 1902. május 8-án történt Mt. Pelée kitörése Martinique szigetén, és az indonéziai Jáva mellett található Merapi vulkán 2010-es katasztrófája volt.
A következő bemutatott esemény a Nevado del Ruiz 1985-ös kitörése volt, amelyet az előzőkkel ellentétben „hideg halálnak” nevezett az előadónk. A neve azért „hideg”, mert a tűzhányó tetején lévő jégsapka a forró láva miatt megolvadt és a magmával együtt lezúdult a lejtőn. Ezt a vulkanológusok laharnak (iszapárnak) nevezik.
Az utolsó kitörés szintén 2010-es, az Eyjafjalla izlandi kitörése volt. Ez a vulkán nagyon ritkán szokott kitörni, azonban így is nagy fejtörést okozott Európában, ugyanis a szél a vulkáni hamut messze elszállította és az nagyon veszélyes volt a repülők hajtóműveire, ugyanis a tudósok szerint le is állhatnak a hajtóművek, ha ekkora mennyiségű hamu kerül beléjük. A katasztrófák elkerülése érdekében az Európai Unió több napos légtérzárat rendelt el egész Európa felett. Ez azt jelentette, hogy semmilyen repülőgép nem haladhatott át, szállhatott fel, vagy le a kontinensen. Ám a dolognak hasznos oldala is volt, mert a repülők kerozinégetésének elmaradása miatt rengeteg CO2-t megspórolt az emberiség a Földnek, így egy fajta környezetvédelemre kényszerített minket a vulkán azokban a napokban.
Nagyon szépen köszönjük ezt az érdekes előadást
Dr. Karátson Dávidnak és az MTA Középiskolai Alumni Programnak is!
Készítette:
Lempel Réka és Szabó Sára 9.a
Hozzászólások