2024. november 28-án Kiss László csillagászt láttuk vendégül, aki Úton a Holdra : Kozmikus tudásunk határai és az emberiség jövője?! címmel tartott diákjainknak érdekes előadást.
A legközelebbi kozmikus útitársunk, a Hold volt a "főszereplő", de ennek kapcsán a tudományos és tudománytalan információk közti különbségtétel, a politikai presztízs és a tudomány kapcsolata is szóbakerült.
Az előadás első részében 10 alaptényt járt körbe az előadó a Holddal kapcsolatban. (Hold a Föld körül kering, a bolygójához képest legnagyobb hold, folyamatosan változik a megvilágítása, kötött keringésű, fogyatkozások szereplője, nincs légköre,űrhajósok jártak rajta, becsapódási kráterek borítják, Földből keletkezett, ár-apály hatásokat okoz) Szinte valamennyi tényt a diákok számára könnyen érthető hasonlattal tett érzékletessé (pl. a Hold -Föld távolságot egy képzeletbeli beszélgetéssel a földi űrközpont és a Holdon tartózkodó űrhajós között) vagy éppen NASA videofelvételekkel illusztrálta a gravitációs különbségek gyakorlati hatását.
Az előadás második részének fókuszában a víz holdi jelenléte állt. Kiderült a hallgatóság számára, hogy a víz jelenléte vagy "termelése" holdi körülmények között - számos kutatás középpontjában állt a már a 2000-es évek óta: van-e, ha igen, mennyi, vagy hogyan nyerhető ki. A Luna kísérlet 3mrd tonna vizet feltételezett a holdkráterekben, majd az indiai űrmisszió a sarkoknál valószínűsített ennél jelentősebb mennyiséget, míg a 2023-as kínai elemzés a napszél és a kőzetek viszonylatában valószínűsített 270 mrd tonna kinyerhető vizet. Mindez azért fontos, mert a 2000-es évek koncepciója szerint a Holdbázis kiépítése a helyszíni erőforrások nélkül nem lesz megoldható. A bázis helyszíne is kezd egyértelművé válni: a Hold déli pólusa (Lunar outport) és azt is megtudhattuk, miért? Ez az a pontja a Holdnak, ahol soha nem nyugszik le a Nap (azaz folyamatosan lehet napelemmel energiát termelni) és nincs hőingás (míg ezzel szemben a Hold más részein -150 és + 150 Celsius fok közötti a napi hőingás).
Az előadás befejező részében az űrverseny "történetéről", jelenlegi állásáról kaptunk rövid áttekintést. Amíg az 1960-as években a Hold meghódításának indítéka a politikai presztízs volt a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA között, addig a 2020-as években ehhez szorosan felzárkózott a gazdasági, technológiai cél is. Az űr, mint erőforrás hasznosítás (pl. kisbolygók bányászata), új technológiák tesztelésének helyszíne lehet - űrbéli közelsége okán is. A verseny szereplői is megsokasodtak: az amerikai (Artemisz program) és orosz fél (Luna program) mellett Kína és India is komoly érdeklődést mutat és eredményekkel is rendelkezik ezen a területen.
 |
 |
 |
A rendezvény az MTA Alumni program támogatásával valósult meg.
Hozzászólások