Az SZGYA könyvtárának blogja

Kutatás a tumorok sugár- és immunterápiájának fejlesztése érdekében

Egy nagyon tartalmas, informatív előadáson vehettek részt diákjaink az SZGYA TK 11. alkalmán, 2024.március 11-én délutánján. A témája: a rákbetegségek kutatása, gyógyítási lehetősége - is izgalmas és mindenki érdeklődésére számot tartó volt. Meghívott előadónk Kocsis Zsuzsa az Országos Onkológiai Intézet sugárbiológusa  előadásának címéül a „Kutatás a tumorok sugár- és immunterápiájának fejlesztése érdekében” adta.
Nagyon logikusan felépített előadását a rákbetegség meghatározásával (szabályozatlan sejtszaporulat, az egyes génszakaszok meghibásodása miatt onkogének és szupreszorok jönnek létre) kezdte, hiszen ahhoz, hogy gyógyítani lehessen, ismerni kell a létrejöttének körülményeit, a tumorok kialakulásának mechanizmusát. Felvázolta, hogyan változnak meg a „megőrült sejt” tulajdonságai (elvesztik képességüket a szabályozómechanizmusokra való reagálásra, a növekedésgátlással szemben ellenállóvá válnak és kiiktatódik a programozott sejthalál), hogyan jelentkezik a sejtek éhezésének jelensége (ahogy szaporodnak, nem jutnak elég oxigénhez, „behívják” a vérereket azaz a sejtek ellátására vérerek képződnek bennük), majd az életben maradásuk érdekében terjedni, „utazni” kezdenek, azaz áttétek képződnek (olyan enzimeket termelnek, amelyek a környező szöveteket feloldják ill. átalakulnak annak érdekében, hogy terjedni tudjanak. Hallhattunk arról is, hogy az egyes tumortípusok jellemzően meghatározott szerveket támadnak meg.

Tudatosan a világhálón

Az SZGYA Tudományos Kör X. előadójaként régi diákunkat üdvözölhettük. Törley Gábor az 1999-es végzős évfolyam Szent-Györgyi emlékérmese volt, azaz sokat tett az iskolaközösség alakításáért, a Diákönkormányzat tagja, majd elnökeként. 2024. február 29-én az ELTE Informatika kar adjunktusaként köszönthettük. Előadása a Tudatosan a világhálón címet viselte.

Egy rövid kisfilmmel vezette fel előadását, amellyel rádöbbentette a diákokat, hogy egy-egy ártatlannak tűnő „marketingtevékenység” milyen veszélyt jelenthet az adatainkra, mennyire nem gondoljuk végig, mi mindenre lehet felhasználni az általunk önként megadott személyes adatokat.

A digitális lábnyom fogalmát körbejárva mutatta meg, hogyan is fejthetőek vissza egy lábnyomból (amelyet saját magunk vagy mások megosztanak meg rólunk) a személyes információink sora. Kérdések felvetésével vonta be a hallgatóságot a közös gondolkodásba.  Egy 2011-es kutatás tapasztalatait is megosztotta a jelenlévőkkel, amely a FB és az adatvédelem kapcsolatára vonatkozott. Megtudhattuk, hogy már akkor (!) 250 GB személyes adat volt hozzáférhető a közösségi portálon és az adatvédelmi rendszer a felhasználóknak álcázott robotok alig 20%-át tudta kiszűrni.

A következő fogalom a személyes adat és a személyes  adatgyűjtés volt, amelyet tisztázott. Vagyis személyes adatgyűjtés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, az adatkezelés is csak a célnak megfelelő módon valósulhat meg.

A személyes adatainkról való tudatos gondolkodást hangsúlyozta, felhívta a figyelmet arra, hogy használjuk a rendelkezésre álló beállításokat a közösségi portálokon (pl. láthatóság), ezekkel az adatainkat is védhetjük. Emellett megismertette az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének a felhasználókat védő elemeit, a GDPR (általános adatvédelmi szabályozás) helyi jelentőségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy adataink kezelését hozzájárulásunk nélkül senki nem teheti, ezért fontos, hogy kapjunk/kérjünk erről megfelelő, egyértelmű, világos tájékoztatást azaz értsük meg, milyen céllal, mire használhatják a megadott adatokat. Hangsúlyozta a „mindent vagy semmit elv” problémáját, azaz adatvédelmi szempontból olyan szolgáltatásokra is kiterjeszthetik adataink megosztását, amelyre se igényünk, se szükségünk nincs. Ennek fő veszélye az eszközeinkről gyűjtött információk összekapcsolása lehet – így szokásainkról, tevékenységeinkről, de akár egészségügyi, vallási információk is kinyerhetőek. A viselkedés alapú reklámozás az internetes keresőkben, közösségi portálokon ma már elterjedt, de van mód ez utóbbiakban a kikapcsolására is – hangsúlyozta előadónk.

Az előadás utolsó harmadában a jelszókezelés témakörébe kaptunk bevezetést. Milyen a jó jelszó? Megfelelő hossza, karakter-összeállítása fontos, de ma már a kétlépcsős azonosítás, a Google hitelesítő, az egyszer használatos jelszavak nagyobb biztonságot adhatnak – mutatott rá az előadónk.  A hackerek célpontjai a böngészőkben tárolt jelszavak, ezért jobb ha jelszószéfet használunk – tanácsolta.

Az előadás zárásaként, a legfontosabb útravalóként megfogalmazta: Személyes adataink védelme érdekében is gondolkodjunk egy lépéssel előre! És ha bajba kerültünk, tudjunk segítséget kérni!

Az előadás az MTA Középiskolai Alumni Program támogatásával valósult meg.

Az előadás felvétele itt hallgatható meg.

A fenti című vándorkiállítást a tiszaújvárosi Hamvas Béla Könyvtár munkatársai készítették és ajánlották fel az ország iskolái, könyvtárai részére. Iskolánk kapva kapott az alkalmon és "kikölcsönözte". Így 2024. februárjában került sor iskolánk Dísztermében a kiállítás felállítására.

Az alsó tagozatos diákok számára Tisza címmel témanapot szerveztünk 2024. február 9-én, amelyen valamennyi 3-4.évfolyamos tanulónk részt vett. Osztályonként látogatták meg a kiállítás. A kiállításvezetést kooperatív csoportmunkával egészítettük ki, mert a sokrétű anyag remek lehetőséget nyújtott erre. Ezt követően minden csoport forgószínpad szerűen kipróbálhatta az interaktív játékokat. Az alsósoknál a puzzle és a hulladék válogató volt a favorit. A felső tagozatos osztályok (5-7.évfolyam) számára 2X45 perces foglalkozásokat szerveztünk a természettudományos tantárgyak óráinak keretében, ahol vezetéssel megismerkedtek a kiállítással és kipróbálhatták a játékokat illetve egyes csoportok a digitális játékokkal is megpróbálkozhattak. Náluk ezek tetszési indexe volt a legmagasabb. 

A kollégák és az iskolavezetés egyöntetű véleménye az volt, hogy szerencsések vagyunk, hogy iskolánkban is helyet adhattunk a kiállításnak!

SZORÍT A CIPŐ! MEDDIG NŐHET AZ EMBERISÉG LÁBNYOMA A FÖLDÖN?

A Szent-Györgyi Tudományos Kör 9. előadására az MTA Alumni program keretében került sor, előadónk Samu Ferenc ökológus volt.

Napjaink egyik legégetőbb ökológiai problémáját járta körül az előadás, azt, amely alapvetően meghatározza a közel és távolabbi jövőnket.
Az, hogy az emberiség feléli a természet által biztosított jövőjét - azaz az ökológiai lábnyoma 2023-ban már 1,75 Földnyi - számos emberben klímaszorongást vagy éppen hárítást vált ki.

Előadónk a probléma kezelésében a megismerés – felismerés – cselekvés hármasát hangsúlyozta.  Így az előadás első felében a téma alapfogalmait tisztázta: ökológiai lábnyom, biológiai kapacitás, biomassza, természeti tőke. Az ökológia lábnyom fogalma egy egyszerű farm működésén keresztül szemléltetve mindenkinek világossá vált, hogy a megújuló biológiai kapacitás és az emberiség igényei (mennyi van      mennyi kell) a Föld zárt rendszerében nem fokozhatóak a végtelenségig. A Föld természeti tőkéjével (a megújuló energiaforrásai, az „élettelen” vagyon, az ökoszisztéma szolgáltatásai) úgy kell gazdálkodnia, hogy legyen holnap, azaz a jövő számára biztosítsa a megújulás lehetőségét. Ezt a megújulási határt már az 1970-es években elértük, azóta fokozatosan többet és többet fogyasztunk mint amennyi biokapacitás megújítására a lehetőség adott. Ennek hatását már a klímaváltozásban is érezhetjük. Ha hitelt veszünk fel a természettől – hangsúlyozta az előadó - : túlhalászunk, a mezőgazdasági területeket egyre intenzívebb termelés alá vesszük, csökkentjük a természetes élővilágot, romboljuk a biodiverzitást, egyre negatívabb folyamatokat indítunk be.

A probléma felismerését kivetített számokkal, adatokkal érzékletesen szemléltette az előadó: a biomassza 3,6%-át képezik az állatok, amely csoportnak 0,01%-a az emberiség, mégis 2020-ban az emberi produktumok tömege elérte a földi biomassza teljes súlyát; csak műanyagból annyit termelt már az emberiség, amennyi az állatok súlya.
Megtudhattuk azt is, hogy az ökológiai lábnyom területileg és társadalmilag is egyenlőtlenségeket tükröz.  A fejlett(nek tekintett) országok ökológiai lábnyoma hatszorosan meghaladja a kevésbé fejlett országokét. Időben is erőteljesen változik, ahogy iparosodik – fejlődik egy ország, ökológiai lábnyoma is növekedésnek indul. Itt Kína példáját láthattuk a prezentáció térképein, 2015-höz képest 2019-re duplájára nőtt Kína lábnyoma. A társadalmi egyenlőtlenséget is szemléletes számok bizonyította: a világ leggazdagabb 1%-ának széndioxid kibocsátása megegyezik a legszegényebb 66% (azaz 5 milliárd ember) karbon lábnyomával.

Az előadás utolsó részében a Mi lehet a megoldás? Mit tehetünk mi? kérdésre kerestük a választ. Előadónk a cselekvés, a cselekvésre ösztönzés mellett tette le a voksát. Akár egyéni, akár közösségi tevékenységek, akár a politikai, akár a nemzetközi együttműködés fontos színterei a változásnak Segíthet, ha odafigyelünk: hogyan/honnan öltözködünk (naprakész divatra szükség van?), mivel táplálkozunk (növényi/állati eredetű táplálékok aránya), hogyan, mivel utazunk (tömegközlekedés vagy autó?), lehetőségünk szerint törekszünk alternatív energiaforrások használatára.

Gondolatébresztő előadást hallhattunk, így számos kérdés merült fel a diákokban, amelyeket nem voltak restek feltenni.

Köszönet az előadónknak a türelmes válaszokért, és az MTA Alumni programnak az előadás megrendezésében nyújtott segítségéért.

Kedves Vendégeket köszönthettünk 2023.december 4-én a Szent-Györgyi Tudományos Körben. Egykori igazgatóhelyettesünk, Rátz Ferencnét és lányát, előadónkat, Dr. Rátz Tamarát a Kodolányi János Egyetem Turizmus tanszékének vezetőjét. Előadásának címe:

SÁTORVERÉS VAGY TUDOMÁNY?
TURIZMUSKUTATÁS ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

Az előadásból megtudhattuk, hogy egy utazást imádó diákból hogyan lesz közgazdász, a közgazdászból turizmussal foglalkozó kutató.
Miért jó kutatónak, akár turizmust kutatónak lenni? Egyáltalán mikor is vált tudománnyá a turizmus, milyen ágai, irányzatai vannak, hogyan alakította át az utazási szokásokat a Covid, mit jelent a felelősségteljes turizmus fogalma.
A hallottak nemcsak a pályájukat a turizmus területén elképzelő diákoknak voltak hasznosak, hanem mindenkinek, aki utazási céllal útrakel. Mindemellett hasznos tippeket is kaptak az egyetemi élethez, mi mindent érdemes kihasználni, hogy világot lássanak és közben a választott szakmájukban is elmélyülhetnek.

FERENCVÁROS A VÁROSEGYESÍTÉS KORÁBAN

A 2023/2024-es tanév SZGYA Tudományos Körének nyitóelőadását Gönczi Ambrus helytörténész, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjet tartotta 2023.október 11-én.
Többszörösen rendhagyó előadás volt: a korábbi természettudományos előadások után egy történeti, helytörténet témát hallgathattak meg a diákok. A rendezvény illeszkedett a Budapest 150 programsorozat tematikájához, és a Szent-Györgyi vetélkedőnk egyik feladata is az előadásban elhangzottakra épült.

A diákok megismerkedhettek Ferencváros XIX.századi fejlődésével, ipari negyeddé alakulásával, az iskola közvetlen környezetének ki/átalakulásával, a környező utcák korai üzemeivel, a Dohánygyárral, a kerület déli részének gyáraival, a malmok világának kialakulásával. Aki figyelt, remekelhetett a témából a vetélkedőn!

Kedves Diákok!

A tavalyi tanévben lezajlott adomány vásár bevételét szeretnénk ifjúsági regények beszerzésére fordítani. Te melyik könyvet, könyveket ajánlanád?

Gyűjtsd össze a kiválasztott mű adatait és a könyvtárban található szavazólapot töltsd ki velük!

vagy 

küldd be ide kattintva. 

Egy űrlapon egy könyvet tudsz ajánlani, ha többet is szeretnél, annyiszor töltsd ki az űrlapot ahány javaslatod van.
Az általatok javasolt könyvekből fogunk egy csokorra valót beszerezni a könyvtár karácsonyfája alá!

A beküldési, leadási határidő 2023.december 1.!

Olyan gyorsan eltelt a szeptember, hogy időnk se volt beszámolni az évkezdés izgalmairól. 

Új kollegát köszönthettünk a könyvtárban: Hegedűsné Szalai Médea könyvtári asszisztenst, akihez bátran fordulhattok kérdéseitekkel!

És mi történt a házunk táján? 

Készült az iskolatörténeti gyűjteményünkből egy különleges kiállítás a díszterembe - Szent-Györgyi Albert iskolai pályafutásáról, a hozzá kötődő iskolai hagyományainkról, amelyet már 13 osztály megtekintett, sőt egy-egy osztályvetélkedő is kapcsolódott mindegyik látogatáshoz.

Megszerveztük 18. alkalommal A népmese napját az iskolában, amelyben ismét több mint 100 mese hangzott el diákok, tanárok közvetítésében. A jótett helyében pedig járt a jutalom, a hamuban sült pogácsa és az emléklap :) A kicsiktől (3-4.évfolyam) képeket is kaptunk amelyből a könyvtár mesekapuja is elkészült. 

Októberben pedig már bekapcsolódtunk az Iskolai könyvtári világhónap nemzetközi könyvjelzőcsere programjába. 93 diákunk vállalta, hogy készít könyvjelzőt, a nemzetközi szervezők pedig portugál, litván és orosz iskolákkal kötöttek össze bennünket, akik várják a készülő csodás alkotásainkat! 
Hamarosan megmutatjuk őket, mielőtt postára adjuk a csomagokat!                                                                                        

Dr. Pokol Gergő egyetemi docens volt a Szent-Györgyi Tudományos kör előadója a kör tanévi záróelőadásán, 2023.április 20-án. Előadásában a magfúzió rejtelmeibe vezette be a fizika iránt érdeklődő diákokat, kollegákat.

Ez alkalommal az előadón kívül más vendégeink is voltak: a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tanító, egykori szent-györgyis kolleganőnket Surin Zsuzsát és diákjait is köszönthettük az érdeklődők között.
Korunk nagy kérdése, hogyan termeljünk egyre több villamos energiát? Bár törekszünk az energiatakarékosságra, de ezzel szemben egyre több elektronikus eszközt használunk, egyre nő az áramfogyasztásunk.  Elvárjuk, hogy rendelkezésre álljon az igényeinknek megfelelő mennyiségű üzemanyag, amely  legyen „tiszta” azaz használatával hosszú távon ne szennyezzük a környezetet, ne fokozzuk a klímaváltozást; legyen biztonságos azaz kerüljük el a katasztrófát okozó helyzeteket és legyen szabályozható, azaz akkor álljon rendelkezésre, amikor szükségünk van rá és mindenki számára legyen hozzáférhető.

Megfelelhet-e ennek a fúziós energiatermelés? Ezt a kérdést tette fel előadónk és járta körül az előadás első részében.
Elsőként a fúzión alapuló energiatermeléshez kapcsolódó alapfogalmakat vette sorra az előadó  maghasadás, magfúzió, plazma – amelyek meghatározzák a várható fúziós erőművek  energetikai paramétereit, a fejlesztések irányait. Megtudhattuk, melyik folyamathoz lehetséges könnyű, és melyikhez  nehéz atommaggal rendelkező anyagot felhasználni. A fizikai folyamatok (atommagok hasítása, egyesítése)  áttekintése során kiderült miért is kell kevesebb üzemanyag (deutérium, lítium)  egy fúziós működéshez és ebből következőleg milliószor kevesebb hulladék (hélium) is keletkezik egy ilyen folyamatban.

Ezek tisztázása után, a fúziós elven működő reaktorok működési módjáról, azok két típusairól a (Tokmak,  sztellarátor)  kaptunk fotókkal gazdagon illusztrált áttekintés. Bár ezen reaktorokban zajló folyamatok is rejthetnek veszélyeket, de láncreakció vagy radioktív anyag szivárgása mint a hagyományos atomerőművek legnagyobb problémái a fúziós működés során nem állnak fenn.

A fejlesztési irányokról is hallhattak a diákok: nemzetközi együttműködésben Franciaországba épül egy kísérleti erőmű, amely a 2020-as évek végén kezdheti meg a működését, illetve a távlati tervekben szerepel egy demonstrációs, már villamosenergiát termelő erőmű építése is a 2040-es, 2050-es évekre.

Az előadónk komoly felszereléssel érkezett, amellyel az előadást követően ködfénykisülést generált, így a bátrabb diákok „megtapogathatták” azaz mágnessel megmozgathatták a keletkezett plazmát is.
Nagy sikert aratott ez a lehetőség!
Pokol Gergő a téma iránti érdeklődőknek nyári programot is ajánlott, a középiskolások számára a Balaton parton, Keszthelyen szervezett nukleáris szaktábort.

Az előadás itt hallgatható meg.

Az előadás az MTA Alumni Program keretében valósult meg.